6.rész

Üdv hétfő, Üdv Unbreakable! :)

Nem tudok semmit se hozzá fűzni a részhez csak annyit, hogy remélem elnyeri a tetszéseteket igaz kissé rövid, de ezt leszögeztem az elején már szóval csendben leszek. 

Köszönöm szépen a képet Esmee H.-nak ami a történet végén megtalálható nagyon perfie lett! :)*-* (nyugi nem leplezlek le:D)

Jó olvasást babák :))xx

Matter of decision

Kinyitottam ismét az ajtót mire utat engedtem nekik míg Ők szó nélkül beljebb jöttek és miután levették a cipőt, és a kabátot magukról felvezettem Őket az emeletre a szobámba így Louis-t magára hagytuk a nappaliba a dühével, vagy mit tudom én  milyen gondolataival együtt. Miután beléptünk a szobába az ajtót becsuktam és leültem az ágyamra aztán felhúztam a lábaimat magamhoz míg a mellettem lévő ülőhelyet csapdostam, de Ők csak a fejüket rázták. Szóval most jótállnak maguknak értem én csak rossz így lenni, hogy én ülők míg körülöttem állnak annyira kicsinek érzem magam bár, ha állnék akkor is kicsi lennék szóval nekem tök mindegy.

-Szóval – hallottam meg Jake hangját mire rápillantottam és a földön keresgélte a szavait.

-Szóval mi ez az egész kapcsolatod Louis-al? - vágott bele Maya ingerülten míg karjait összefonta mellkasánál.

-Hogy őszinte legyek fogalmam sincs most hányadán állok vele, de már nem egy csók csattant el – a végén köröket kezdtem el rajzolgatni az ágyneműre sokkal érdekesebbnek tűnt az, mint mondjuk Jake elkeseredett arca. Szörnyű ember vagyok hisz eldobtam magam mellől egy olyan srácot aki tiszta szívéből szeretett és megbecsült, és mellettem volt jóban rosszban nem úgymint Louis akivel már nem tudom tartani az iramot.

-Louis azt mondta Jake-nak a telefonba együtt vagytok és, hogy megcsaltad nem egy csókkal – hangsúlyozta ki Maya az „együtt vagytok” részt mire csak megforgattam a szemem.

-Louis-nak semmi köze nem volt ehhez – morgolódtam.

-Miért elmondtad volna? - tette fel a kérdést Maya idegesen mire egyből rápillantottam nem csupán mérges volt rám, hanem valami más is volt is e mögött, de nem tudom mi.

-Elmondtam volna természetesen és normálisan nem úgymint Louis Faszfej Tomlinson – vágtam rá mire az ajtó felől köhécselés hallatszott be. Nekem lottóznom kéne hisz sejtettem, hogy nem tudja meg állni, hogy ne hallgatózón. -Igen egy faszfej vagy – kiabáltam ki mire még jobban köhécselt. -Húzz már innen – ordítottam mire lépteket hallottam remélem a lépcső felé és végre eltakarodik innen és nem hallgatózik, mert ez nem rá tartózik.

-Szóval szakítani akartál – szólalt meg végre Jake és mikor megláttam arcát a szívem összetört, de tartottam magam és csupán egyet bólintottam. -Akkor felesleg volt ide jönni – vonta meg a vállát hanyagul és már ment volna ki a szobámból, ha Maya meg nem ragadja a karját és rántja vissza.

-Beszélnetek kell erről hisz már ezer éve együtt vagytok ne dobjátok már el ezt a mesébe illő kapcsolatot hisz Cass nem boldog Louis-al, te meg nem vagy boldog nélküle – mondta Maya a szavait Jake-nek miközben a végén a mellkasát ütögette. Valójában vannak boldog pillanataim Louis-al viszont a boldog pillanatok sec perc alatt átmennek veszekedésben szóval hullámos a mi kapcsolatunk.

-Jake – álltam fel a helyemről mire rám emelte tekintetét. -Sajnálok mindent te csodálatos pasi vagy mindig mellettem álltál, sose hagytál cserben – miközben mondtam a szavait felé igyekeztem mire Ő megfordult így szemtől-szembe álltam vele. -Te leszel nekem mindig az álom pasi és épp ezért nem hazudhatok neked, nem vághatlak át, mert nem érdemled meg, nem érdemelsz meg – néztem fel barna szemeibe és láttam rajta értékeli az őszinteségem és bármennyire is fáj neki ami következni fog tartja magát. -Sajnálom Jake – mondtam ki a végszót mire felpipiskedtem és egy puszit nyomtam a szájára mire az Ő kezei megpihentek a derekamon és úgy húzott magához egy ölelésre. A szememből megeredtek a könnyeim amíg végig csúsztak arcomon és mivel nem kettesben voltunk a szobába és drága legjobb barátnőm nem a csendben maradásról híres neki közbe kellett szólnia.

-Most komolyan Cass? - borult ki Maya mire elhúzódtam Jake-től és megtöröltem a szemem miközben Jake egy mosolyt ejtett felém, de ez amolyan hamis mosoly, vagy inkább „ne aggódj jól leszek” mosoly. -Komolyan képes vagy eldobni egy mesebeli kapcsolatot egy olyan kapcsolatért amin átok ül? - fakadt ki Maya mire Jake felnevetett na igen ez hiányzott mármint az édes nevetése.

-Lehet, hogy a Louis-al való kapcsolatom nem a legjobb, de valami különleges kapocs húzz Louis felé – mondtam végig legjobb barátnőmnek, de szemem sarkából Jake-re néztem aki egy pillanatra elpillantott aztán megrázta a fejét és újra rám nézett. -És ezt nem tehetem Jake-el hisz egy nagyszerű srác bár több, mint nagyszerűbb Ő egy főnyeremény, de nem hazudhatok neki nem ámíthatom, hogy szeretem úgymint régen, mert nem érdemli meg – szemem sarkával Jake-t figyeltem aki egy féloldalas mosolyra húzta a száját mire egy mosollyal díjaztam meg.

-Hát jó, de figyelmeztetlek Tomlinson csak kihasznál – vágta rá összefont karokkal Maya mire ismét egy torok köszörülést hallatszott kintről mire én csak kuncogtam talán így már vicces. -Komolyan? Kimegyek és feldugok a seggébe egy gerezd párizsit – kiabálta ki Maya mire Jake-re néztem aki szintén elmosolyodott míg én próbáltam visszafojtani a nevetésem. Louis erre már nem reagált úgy néz ki beijedt legjobb barátnőmtől bár nem csodálom hisz Maya ezt komolyan is gondolta.

-Téma váltás – zártam le a témát kitárt karokkal. -Hol szálltok meg? - kérdeztem mosolyogva mire a kezeimet visszahelyeztem magam mellé.

-Sehol – vágta rá durcásan Maya azt hiszem neki még fel kell dolgoznia ezt az egészet.

-Igazság szerint még ma haza megyünk vagyis én az egyetemre – válaszolt normálisan Jake.

-Hogy megy az egyetem? - érdeklődtem mosolyogva mire csak felnevetett.

-Képzeld még talán lesz is belőlem valami – vetette oda mulatságosan mire csak megráztam a fejemet mosolyogva.

-Maya veled mi van? Megkaptad a pénzt amit küldtem vagyis amit kicsikartam Louis-ból, hogy elküldjem neked? - fordultam legjobb barátnőm felé mosolyogva mire csak bólintott. Mivel még nem kerestem egy fillért se, de nem akartam pénz nélkül hagyni Maya-t így Louis-tól kunyeráltam pénzt vagyis megzsaroltam, de megígértem neki amint pénzt csinálok a hangomból mindent visszafizetek neki, de nem akarom legjobb barátnőmet pénz nélkül hagyni.

-Meg vagyok van munkám is – vonta meg a vállát unottan.

-Örökké mérges lesz a legjobb barátnődre? - kérdeztem egy fél oldali mosollyal mire megrázta a fejét.

-Nem tudok rád haragudni csak olyan hülye vagy, hogy ezt hozod ki belőlem – mondta egy fél mosollyal mire csak elvigyorodtam és a karjai közé zárt. -És hiányzik a barna legjobb barátnőm – mondta mosolyogva miközben ölelt magához.

-Nekem is hiányzol szőke – nevettem el magamat.

-Ne csak álldogálj bukott madár – rántotta bele az ölelésbe Jake-t és a legjobb barátnői ölelést átváltotta a hármas ölelés amihez még az ex-pasim is csatlakozott ez kínos is lehetne, de Jake is a barátaim közé tartozik még akkor is, ha már nem vagyunk együtt.

Az ölelésünket az ajtó felől lévő kopogás zavarta meg így csak szem forgatva kiabáltam ki Louis-nak, hogy most már bejöhet, de nem jött be.

-Jött egy ismerősöd – kiabálta be, de nem tűnt jókedvűnek. Már megint mi a baja?

Maya és Jake kérdően nézett rám mire én megvontam a vállam és elindultam az ajtó felé, és mikor kinyitottam Louis-al találtam szembe magam akinek a kezei összefonódtak a mellkasán miközben szemével szikrákat szórt. Mi üthetett belé?

Kikerülve otthagytam a helyén és a lépcső felé vettem az irányt ahol csak lerobogtam, de mikor megláttam az ajtóba ácsorgó ismerőst hirtelen megtorpantam az utolsó lépcsőfoknál. A fekete hajú srác ledobta a nagy sport táskáját a földre míg a kezeit kitárta szóval azt várja, hogy fussak a karjába és öleljem meg. De miért? Megvontam a vállam és felé sétáltam azám a karjai közé zárt miközben a hajamat simogatta, csitítgatott, de nem értettem semmit se ebből az egész helyzetből. Mi a fene folyik itt? Nem haltam meg még élek, ha jól tudom és a családom is él hisz engem értesítenének először, ha nem így lenne, de akkor miért ölelget ez a fekete hajú, mogyoró barna szemű srác?

-Zayn – húzódtam el mire oldalra billentette a fejét. -Mi bajod? - húztam fel a szemöldököm mire a szemei majd kiestek a helyéről. Vajon olyan dolog amiről én nem tudok? Hú, de jó nekem!

-Nem halt meg a macskád? - kérdezte összezavarodottan Zayn mire felvontam a szemöldököm. Milyen macska?

-Te mit szívtál és nekem miért nem adtál? - kérdeztem nevetve mire Zayn vállam fölött Louis-ra nézett így én is felé fordultam mire Ő csak egy gonosz mosolyra húzta a száját. -Értem szóval míg én fenn konzultáltam te felhívtad és átvágtad – szegeztem a szavaimat Louis felé mire megvonta a vállát. -Unatkozol? Bár ennek örülök legalább hajlandó voltál felhívni – mosolyogtam rá diadalmasan mire elkomorodott és most jött rá mit is tett.

-Ha minden rendben én megyek – szólalt meg Zayn és felkapta a táskáját.

-Viszlát – integetett nemtörődően Louis.

-Állj – ragadtam meg Zayn vállát mire rám nézett. -Elmész Londonból? - kérdeztem mire bólintott, de nem mehet el szükségem van rá még.

-Turnénak folytatódni kell – vonta meg a vállát Zayn hanyagul.

-Jé most érdekel a turnéd, de régen csapot-papot otthagytad aztán kiléptél, de most milyen fontos lett – vetette oda Louis mire Zayn táskája ismét a földre esett és teljes testével megfordult míg a kezeit összefonja mellkasán.

-Mindenki hibázott már Louis – vágta rá Zayn mire a szememet ide-oda pásztáztattam a két fiúra míg észre se vettem, hogy a lépcső alján legjobb barátaim figyelik a jelenetet.

-Nem érdekel – vágta rá túl gyorsan Louis és hátat fordítva nekünk a konyha felé igyekezett. -Menj turnézz, vissza se gyere – kiabálta aztán eltűnt míg én Zayn felé fordultam.

-Semmit se változott – rázta meg a fejét keserűen Zayn.

-Te se – motyogtam alig halhatóan mire rám kapta a tekintetét így felnéztem mogyoróbarna szemeiben. -Zayn tudom a turné, de kérlek maradj – nem szokásom a könyörgés, de nem adhatom fel azt a tervem, hogy összehozom a bandát így hatásos módon megfogtam Zayn kezét és az én kis kezemmel összefogtam úgy próbáltam hatni a lelkére. -Ha kell itt is lakhatsz talán könnyebb lesz a békülés is – folytattam mire felhúzta a szemöldökét míg én elmosolyodtam. -Kérlek – biggyesztettem az ajkaimat mire felnevetett szóval ez már egy fél igen, ha úgy vesszük.

-De, ha Louis kiakad rád megölöm – mondta figyelmeztetően.

-Ez igent jelent? - húztam mosolyra a számat mire megforgatta a szemét és bólintott így egyenesen a nyakába ugrottam. -Köszönöm, köszönöm – visítottam a fülébe míg Ő felemelt így a lábam se súrolta a földet. Miután letett elhúzódtam, de az arcomról a mosoly nem halványult el boldog voltam, átkozottul boldog míg Zayn még mindig szigorúan tekintett rám, de hiába teszi a fejét tudom, hogy Ő is boldog hisz a mosolya csak arról árulkodik. -Ne aggódj Louis boldog lesz – biztosítottam mire kérdően rám nézett.

-Micsoda? - robogott ki az előbb említett szamár. -Nem, abszolút nem – ordította míg felé fordultam tudtam, hogy elsőnek akadékoskodni fog, de nem fogom feladni.

-Louis – léptem felé mire kitárta a karjait maga elé miszerint ne tegyek felé több lépést, mert nem fog engedni csak az a baj, hogy én nem hallgatok rá és még közelebb merészkedtem az oroszlán barlangja felé. -Kérlek Louis – néztem rá a legszebb arcomról ami mindenkinél bejön mire a két kukkoló egyszerre nevetett fel Ők már ismerték ezt az arcom nem egyszer vetettem be náluk. Mikor közel értem Louis-hoz az arcát kezdtem elsimogatni míg a kezem a hajába vándorolt így beletúrtam mire hátrahajtotta a fejét. -Mond ki Louis – tagoltam feléje a szavait miközben még mindig téptem a haját gyengéden mire Ő megragadta a derekam és magához húzott így ajkaink ismét találkoztak. Kicsit kellemetlenül éreztem magam, hogy ezt Jake is látja így nem tartott sokáig csókunk, de attól még ez volt a legvadabb csókunk szerintem. Mikor elhúzódtunk a kezeimet a nyakán kulcsoltam össze mire Ő megforgatta a szemét szóval nyertem.

-Hogy vagy erre képes? - suttogta miközben a homlokát a homlokomra érintette, de én csak egy mosolyra húztam számat. Csak elhatározás kérdése kedves Tomlinson!

Mivel zavart, hogy ezt az egész jelenetet a volt pasim is látja így elhúzódtam Louis-tól amit furcsállt így egy gyors puszit nyomtam ajkaira és tessék már megint minden rendben van köztünk. Vajon meddig tart?

-Hivatalos Zayn marad – fordultam Zayn felé egy nagy mosollyal mire Ő mosolyogva megforgatta a szemeit. -Louis te házad mutasd meg neki a vendégszobát – ismét Louis-ra pillantottam mire Ő felhúzta a szemöldökeit és esze ágába sem volt tenni amit kértem tőle.

-Ne aggódj Cass tudom merre a járás – fogta meg a táskáját és a lépcső felé indult ahol kikerülte a ledöbbent barátaimat és az emelet felé cövekelt bár igaz, hogy Maya-nak véletlen neki ütközött, de egy mosoly tekintetében sikerült kikerülniük egymást. Mikor Zayn eltűnt a látótávolságból összefontam a kezeimet a mellkasomnál és Louis felé szegeztem a pillantásom.

-Most mi van? - tárta szét a kezeit.

-Légy kedves vele a barátod és ne akadékoskodj, hogy nem az, mert nem igen van kedvem erről veszekedni veled – hadartam el a mondanivalóm mire Ő megforgatta a szemét aminek én a következtében vállon csaptam így gyorsan a vállára tette a kezét. -Menj tedd magad hasznossá a konyhába te konyhatündér – vigyorogtam rá mire mérgesen rám pillantott és inkább hátat fordított nekem, hogy elinduljon a konyhába. -Sicc – rúgtam a hátsójába mire gyorsan arra kapta a kezét és leesett állal fordult felém mire én a kezemmel intettem neki menjen már, de Ő helyette visszaigyekezett felém és megragadta az arcom, hogy megcsókoljon.

-Szeretlek – suttogta miután elvette az ajkát az ajkamról és rám mosolygott míg én csak meredtem bele a tengerkék szemeiben. Még egyszer homlokon csókolt aztán elvette a kezeit az arcomról és ezzel együtt otthagyott az ajtónál miközben a barátaim szintén végignézték ezt a jelenetet. Mikor Jake-re pillantottam Ő szándékosan nem nézett rám aztán megrázta a fejét és az ajtóhoz lépett nyomába Maya-val. Felhúzták a cipőjüket aztán a kabátot is magukra vették és rám néztek.

Feléjük léptem és először legjobb barátnőmet öleltem magamhoz szorosan aki a nyakamra csimpaszkodott miközben ismételgette a szavait miszerint „vigyázzak magamra”, „hívjam fel” és a többi ehhez hasonló gondolatok. Miután elhúzódtunk bólintottam és mindketten megtöröltük könnyes szemeinket aztán Jake elé álltam. Jake a cipőjét kezdte el nézni míg én a zoknimat néztem eléggé csíkos viszont nagyon idegesített ez a zavartság. Szakítottunk az igaz, de barátként kezdtük és most is azok vagyunk meg esik az ilyen. Maya meglökött mire egyenesen Jake karjaiba estem és akkor nézett fel rám aztán magához szorított míg én a fejemet a vállára hajtottam.

-Hiányozni fogsz – suttogta mire lenyeltem a torkomba égő gombócot és bólintottam így miután elhúzódtunk megragadta Maya a kilincset és elindultak a járgányuk felé amit gondolom kölcsönöztek a reptéren.

-Sziasztok – integettem szabad kezemmel mivel a másik kezemmel erősen kapaszkodtam az ajtóban. Ők is vissza intettek és miután beszálltak az autóba addig-addig integettünk egymásnak míg egyszer csak el nem tűntek. -Nagyon fogtok hiányozni – hajtottam a fejem az ajtóra és csak bámultam a semmibe míg a szemeiből megindult egy ártatlan könnycsepp amit azonnal letöröltem.

-Louis te meg mi a szart csinálsz? - hallottam meg Zayn hangját a konyhából.

Gondosan bezártam az ajtót és a hátammal az ajtónak dőltem és csak hallgattam a hangokat amik a konyhából szűrődtek ki. Ez majd akkor lesz hangosabb, ha a maradék három fiú is jelen lesz ebbe a házba, de az még olyan távolinak tűnik. Vagy talán mégse?