12.rész

Sziasztok!

Újabb hét, újabb hétfő ami csak egyet jelent; Unbreakable. Igaz már nagyon a fináléban van a történet, de még történnek fordulatok. Muhaha. 

Szóval jó olvasást babák :))xx

Last day with them

Hihetetlen, hogy elérkeztünk arra a napra mikor hivatalosan kimondhatom, hogy túl vagyok az utolsó próbán, de megijeszt a gondolat, hogy holnap élőben fellépek több ezer ember előtt. A fiúk mindent elmondtak, hogy ne izguljak, de nem tudok nem izgulni túlzottan félek a rontástól, de a rettegett félelmem, hogy rosszul éneklem az egyik dallamot. A legrosszabb, hogy a holnapi nap végével nem csak a koncertnek lesz vége, hanem nekem is. Holnap a koncert után hazamegyek Maya-val és Jake-el oda ahova tartozok a normális, unalmas életemhez ami New York-ba vár rám. Nem illek bele ebben a londoni életben és az egész sztárságba én nem tudok hazudni az interjúkban, én nem tudok így élni.
-Holnap nagy nap királylány – ragadt meg hátulról valaki és megforgatott a levegőben míg én próbáltam kiszabadulni tőle, vagy legalább felé fordulni bár azért ezt a hangot fel kéne ismernem. Csak nem Niall James Horan van mögöttem?
-Neked még ma lesz nagy napod, ha nem hagyod abba - szóltam rá nevetve mire elengedett így felé tudtam fordulni és amint megláttam kisfiús mosolygós arcát rögtön magamhoz öleltem hisz szörnyen fog hiányozni ez a életvidám életmód amit Niall él. -Szeretlek te tökfilkó – suttogtam miközben megéreztem hátulról, hogy Ő is magához ölel. Ezt nevezhetjük búcsúnak is.
-Hé hé nem a halálodra készülsz Cass – tolt el magától Niall mire gyorsan megráztam a fejem, hogy nehogy véletlen kicsorduljon első könnycseppem. -Mi ütött beléd hercegnő?
-Semmi csak egy kis érzelem kinyilvánítás a holnapi nap előtt – vontam meg a vállam egy mosolyt erőltetve az arcomra.
-Holnap is lesz érzelem ne aggódj amiatt – fogta meg a vállam mosolyogva mire felnevettem. Igen holnap is lesz érzelem csak egy teljesen más érzelem. -És különben én is szeretlek hercegnő – húzott magához és a hajamban egy puszit nyomott míg én közelebb férkőztem hozzá. Örökké legjobb barátom maradsz, Horan!
-Hé Nialler ne lopd a kedvesem – hallottam meg egy teljesen új hangot aki még jobban fog hiányozni talán Ő fog a legjobb hiányozni. Niall levette rólam a kezeit és amint megláttam Niall egyet  lökött rajtam és egyből a karjai közé bújtam, de véletlen vagy talán szándékosan ajkaink ismét összefutottak. Nem tudok betelni a csókjaival annyira valós, annyira élő és annyira szeretem Louis Tomlinson-ot, hogy azt szavakban se tudom önteni.
-Annyira szeretlek – suttogtam mikor pár percre eltávolodtunk egymástól és a homlokát a homlokomnak döntötte.
-Furcsa vagy te nekem – húzta fel a szemöldökét Louis mire a szemeimet lesütöttem aztán kezével az állam alá nyúlt. -Minden oké, Cass? - kérdezte és belenéztem gyönyörű kék szemeiben képtelen vagyok hazudni neki mindig arra tanítottak, hogy csak az igazat, de a sztárság megváltoztatott. Bólintottam mire a szám sarkában egy apró csókot hintett aminek hatására összekulcsoltam a kezeimet a nyaka körül és a vállában fúrtam a fejem. Beszívtam szokásos cigaretta és férfi dezodor illatát, hogy legalább az illata maradjon velem örökké.
-Mi az ördög folyik itt? - hallottam meg mögülem Styles jellegzetes hangját így eltávolodtam Louis-tól és pár percre el is fordultam tőle, hogy pólóm végében megtöröljem kusza könnycseppjeim.
-Fogalmam sincs olyan, mintha Cass haldokolna – vágta rá Niall mire rátekintettem és a kezeit magasban emelte míg én csak megforgattam a szemem.
-Haldokolsz? - kérdezte Zayn mire rátekintettem és ismét belebotlottam mogyoróbarna szemeiben amikben aggodalmat fedeztem fel. Létezik olyan, hogy Zayn még mindig érezz valamit irántam? Azt hiszem neki is jobb lesz, ha én eltűnök innen.
-Dehogyis – nevettem fel legyintve egyet a kezemmel. -Csak Niall-nak nagy a képzelőerője – forgattam meg a szememet mosolyogva mire mindenki bólintott aztán Louis maga felé fordított, hogy csak ránézek és ráfigyeljek.
-Akkor mi ez az egész Cass? - kérdezte mire elkezdtem az alsó ajkaimat harapdálni és valamiféle igazságnak mondható megoldást mondani neki.
-Csak... tudjátok a koncert után minden megváltozik – túrtam bele a hajamban és Louis-ról a többiekre tekintettem, de Louis ismét magára vonta a figyelmét. -Az a koncert sors döntő pillanat lesz számomra és gondoltam ideje elbúcsúzni attól a Cassidie-től aki egy normális, hétköznapi lány volt – vontam meg a vállam és végig Louis szemeiben mondtam minden szavam míg Ő mosolyra húzta a száját és a kezei a derekamra tévedtek.
-Sose voltál hétköznapi számomra mindig is különleges voltál és leszel – húzott magához közelebb mosolyogva mire oldalra bólintottam a fejem és a következő pillanatban ismét megéreztem ajkait az ajkaimon.
Mivel mindenki a szemtanúja volt ennek a kis jelenetnek így hamar elhúzottunk és a többiek felé fordultunk míg Ők szemöldök húzogatva és egy kacér mosollyal vizslattak minket. Hiányozni fog ez a nézés ezektől a bolondoktól!
-Szerintem ideje nyugovóra térni holnap nagy nap vár mindannyiunkra igaza van Cass-nek – szólalt fel Liam mire rámosolyogtam aztán mindenki felszivárgott az emeletre már csak én és Louis maradtunk, de az illető nem igen akart felengedni az emeletre.
-Aludnod kéne – állapítottam meg mire mosolyogva bólintott.
-Magányos vagyok a szobámban – biggyesztette az ajkait aminek a hatására felnevetettem.
-Odaadjam a kis párnám nagyon jó alvótárs – vigyorogtam rá mire most Ő kacagott fel pedig halálosan komolyan mondtam.
-Sokkal jobban szeretek egy élő dologgal aludni tudod akkor hallhatom a szívverését ami nekem az altatódalom – tette a fejét a vállamra mire csak mosolyogva megforgattam a szemem.
-Szólhatok Harry-nek, vagy valamelyik fiúnak ez ügy érdekében hallottam, hogy régen Harry volt a lakótársad szóval biztos örömmel alszik veled – felemelte a fejét mire a szája elnyílt míg én diadalmasan vigyorogtam rá aztán csak megforgatta a szemeit. -Nem tetszik az ötlet? Pedig csuda jó ötlet – emeltem fel a kezeimet vidáman mire amolyan „Komolyan?” beszélsz fejjel rám nézett míg én szaporán bólogattam.
-A te szobád jobban tudok aludni – vitatkozott mire felnevettem aztán kitértem karjai közül és megragadtam a kezét, hogy az emelet felé húzzam, de Ő visszahúzott. -Most akkor ez igen? - kérdezte a falhoz taszítva mire felpipiskedtem magam és egy puszit nyomtam szája sarkára.
-Nem, éppen elvezetlek a szobádban és bezárlak oda, hogy nyugodtan aludhassak – álltam vissza a helyemre mosolyogva mire Ő oldalra billentette a fejét. -Louis tényleg ennyire hülye vagy, vagy csak színleled? - nevettem fel aztán kibújtam a karjai közül ismét megragadtam a karját és most már nem hagytam magam, hogy visszahúzzon én húztam végig a lépcsőn a szobámig.
Amint beértünk a szobámban Louis az ágy előtt állt kérdően rám nézve míg én bezártam az ajtót aztán felé fordultam és a karjaiban szaladtam megragadva borostás arcát és a száját a számra nyomtam. Louis a combomnál megemelte úgy vitte el egészen az ágyig ahova óvatosan letett, de egy percre szakítottuk meg heves csókcsatánkat. Lehúztam Louis-ról a pólóját így újra szemügyre vehettem tetoválásait amiket reggelente állandóan megcsodálhatok.
-Biztos akarod? - suttogta mikor pár percre elváltunk így belenéztem kéken csillogó szemeiben és láttam benne, hogy vigyázni fog rám így bólintottam.
-Igen – húztam újra magamhoz.

 ***

Óvatosan nyitottam ki a szemeimet hisz az éjszaka folyamán elfelejtettem lehúzni a redőnyt így mikor végre szemem megszokta a fényt jobban körültudtam tekinteni és ahelyett, hogy Louis mellkasán feküdnék a párnámon fekszek miközben Ő teljesen felszívódott és a hely mellettem ahol neki kéne lennie üres vagyis egy rózsa meg egy levélke van ott. Mi a franc? Neki adom magam erre itt hagyj hát ez egy vad barom.
Felültem aztán a rózsához nyúltam ami valljuk be gyönyörű és pont a kedvencem imádom a vörös rózsát nincs annál szebb virág. A szirmai közé szimatoltam és egy mosoly terült szét az arcomon hisz Louis parfümjétől bűzlik, de az a jó fajta bűz. A virágot elhelyeztem egyik kezemben és a szabad kezemmel a kis papírkáért nyúltam amit gyorsan kinyitottam.

„Jó reggelt szerelmem remélem jól aludtál, mert én nagyon jól aludtam maradtam volna még melletted, de van egy kis meglepetésem. Szeretlek! Louis xx”

Mosolyogva olvastam minden szavát és miután elolvastam a papírt meg a virágot magamhoz ölelve dőltem el az ágyon. Én csak egy búcsú éjszakának szántam erre tessék most már még nehezebb lesz tőle elválnom, mint hittem. 

Újra és újra átfutottam a levél tartalmán miközben a rózsa szirmait szaglásztam amikor hirtelen megcsördült a telefonom. Letettem magam mellé a virágot meg a levelet és az éjjeli szekrényről elvettem a mobilom ahol legjobb barátnőm neve villogott és akkor láttam meg, hogy még rajta kívül 8 nem fogadott hívásom van. Ha mind a nyolc Maya-tól van akkor inkább nem szeretném felvenni a telefont hisz még a koncert előtt meghalok. 

Óvatosan végig húztam az ujjam a telefonomon és a fülemhez emeltem. 

-Mi a francért nem vagy képes felvenni a rohadt telefont basszus? - kezdte el az ordibálást miközben a lábaimat óvatosan letettem a fapadlóra ami nagyon hideg az én pici, meztelen lábaimnak így belebújtam a saját papucsomban. 

-Bocsi, de még csak most keltem fel – álltam fel az ágyról és a szekrényem felé lépkedtem miközben a vonal túlsó végében Maya hörgött aztán ezt felváltotta Jake csipkelődése így egy nagy mosollyal nyitottam ki a szekrényem. Ez hiányzott ez a két idióta marakodása és az én döntőbíróságom. 

-Miért kelsz ilyen későn? Valami bűzlik nekem és még telefonon keresztül is megérzem, hogy valakinek vad éjszakája volt – Maya-nak van egy különleges képessége ami annyit fejt ki, hogy elsőre megtudja állapítani az emberekről, hogy mikor szexeltek utoljára és akár a telefon túlsó végéből is képes ezt megállapítani fogalmam sincs hogyan biztos egyik szülőjétől örökölte. Bár ismerem a szüleit és Ők nem ilyenek. -Nem szólsz vissza szóval igen – visított a telefonban mire feleszméltem. -Szóval milyen Tomlinson az ágyban? Nagyon vad? - a fejemet a szekrényben lévő ruháimra tettem, de rájöttem, hogy van aki még rosszabbul van és az Jake. Szegény Jake ezt mind végig hallgatja bár Maya azt is tudja, hogy Jake milyen ágyban mivel az a kis szemét szőke kiszedte belőlem és eldaloltam mindent. 

-Öröm veled beszélgetni legjobb barátnőm – szólaltam meg mosolyogva mire a telefonban nevetett. 

-Igazából veled tök unalmas beszélni, mert inkább szemtől szemben beszélgetnék veled, de te lusta vagy kinyitni azt a rohadt bejárati ajtót – micsoda? Maya és Jake itt van? Ledobtam a telefont az ágyra és az ajtó felé rohantam aminek elsőnek neki mentem aztán végre megtaláltam a kilincset és segítettem magamon azzal, hogy kinyitottam az ajtót. A lépcső szintén estem és keltem miközben a nappaliban a fiúk gyakorolták azokat a dalokat amiket ma énekelnek azt hiszem reggeli főpróba van. Megkérdezhetném Őket, hogy mi a francért nem képesek kinyitni az ajtót, de túl izgatott vagyok és amint a bejárati ajtóhoz érek egyből kitárom ahol a két legjobb barátom ácsorog így rögtön a nyakukban ugrok. 

Aztán rájöttem, hogy pizsamában vagyok és majd megfagyok így beljebb engedem Őket, hogy levetkőzzenek míg az ajtót gondosan becsuktam. A fiúk mellém sétálnak és akkor néztem meg Őket újra és Louis nincs köztük. 

-Hol van Louis? - böktem meg Liam-et mire megvonta a vállát egy sejtelmes vigyorral szóval tudja hol van, de nem mondja el. -És miért nem nyitottátok ki az ajtót? - ezt már mindegyiktől kérdeztem mire mindannyian elvigyorodtak. 

-Kinyitották – szólt bele Maya. 

-Csak mi rád vártunk – folytatta Jake mosolyogva. 

-Így mielőtt bemutatnál nekik felesleges már az is megtörtént álomszuszék - mondta Maya az „álomszuszék” szót természetesen idézőjelben mire én vállon ütöttem erre csak Ő is visszavágott. 

-Akkor ezzel is megkönnyíted az életem szaros – vágtam rá mosolyogva mire most Ő ütött vállban. 

-Fogd be lúzer – szólt rám igen állandóan szidjuk egymást és piszkálódunk ez már amolyan hétköznapi cselekvés, ha nem szólunk be egymásnak egy nap akkor valami eget megrengető problémánk van. 

-Ne ütögess, mert lila foltjaim lesznek és ma fel kell lépnem – ütöttem el a karját mire már majdnem visszaütött, de Jake mögé bújtam. 

-A nyakadat elnézve ezek az ütések semmik – vigyorgott rám győzedelmesen mire kinyújtottam rá a nyelvem. -Állj arrébb fatökű, mert meg kell ölnöm a legjobb barátnőm tudom ez gyilkosságnak számít, de jó ügyvédem lesz – a fejemet Jake vállára tettem míg kezemmel megragadtam mindkét válla végét, hogy véletlen se moccanjon el. 

-Bocsi Maya, de fel kell lépnie telt házas koncertje lesz a kisasszonynak – Jake a kezeit a derekamra helyezte, úgy húzott maga mellé míg én hozzábújtam, hogy véletlen se öljön meg legjobb barátnőm mire Ő nevetni kezdett így én is elhúzódtam Jake-től, hogy felnevessek. 

-Maya és Cassidie visszatért – hajoltunk meg egyszerre Maya-val mosolyogva míg Jake mosolyogva tapsolt meg minket a többiek viszont értetlenkedve álltak. 

-Azt hittem tényleg megölöd – szólalt meg Nialler. 

-Néha megölném, de a legjobb barátnőm és szükségem van rá szóval meg kell tartanom – karolta át a nyakam Maya és a hajamat összekocólta bár alapból kócos szóval ez nem sikerült neki.

-Igen néha én is megfojtanám egy kád vízben, de nem tehetem, mert szükségem van rá – mondtam mosolyogva mire Maya megölelt így én rögtön vissza is öleltem. -Viszont öldöklésről jut eszemben hol van Louis? - tettem a kezem csípőre mikor elhúzódtunk és a többiekre meredtem mire szó szerint mindenki egyszerre nevetett fel. -Utálom a meglepetéseket szól, vagy daloltok, vagy Maya megöl mindenkit mivel nekem ma nincs kedvem senkit megölni – böktem legjobb barátnőmre mire újra nevetni kezdtek. -Okés mi folyik itt? 

-Menj fel – lökött be Maya. 

-És megtudod – kacsintott Harry mosolyogva. 

-Megártott nektek az éneklés – mondtam felhúzott szemöldökkel mire ismét felnevettek aztán elindultam az emelet felé, de mindvégig őket bámultam fogalmam sincs mi üthetett beléjük, de tuti, hogy nem komplettek. 

Megráztam a fejem és a szobám felé indultam, és amint benyitottam minden ugyanolyan volt, mint ahogy hagytam sőt a szőnyeg az esés hatására még mindig fel volt gyűrődve amit elfelejtettem megigazítani így a lábammal megigazítottam aztán az ágyamra ültem és újra a kezemben vettem a virágot és a levelecskét. 

Hol a francban vagy te idióta? 

Megfordítottam a papír lapot ahol ismét volt egy iromány;

„Néz ki az ablakon királylány :) Louis xxx”

Felálltam az ágyról kezemben mindennel és az ablakhoz csoszogtam persze egy pár percre lettem a székre a virágot meg az üzenetet, hogy a függönyt jól elhúzzam és amint megpillantottam hirtelen a virágot meg a levelet el is felejtettem. Kinyitottam az ablakot mire Ő mosolyogva állt egy szív közepén és a szívet apró cserepes virágokkal rakta ki. 

-Ezt minek köszönhetem Tomlinson? - kiabáltam le nevetve mire Ő megvonta a vállát. Amikor beengedtem Maya-t és Jake-t teljesen elfeledkeztem a körülnézésben és biztos amiatt nem láttam meg Louis-t és a mesterművét. 

-Lejössz? - kérdezte mosolyogva mire oldalra döntöttem a fejem. 

-Hideg van – kiabáltam. 

-Vedd fel a pulcsim ott hagytam a szobádban – a kiabálásán kívül az arcán egy hatalmas vigyor terült szét mire hátrafordultam és a széken tényleg ott volt a pulcsija. 

-Lusta vagyok szóval szia – bezártam az ablakot mire csalódottan leült a szív közepére míg én mosolyogva intettem aztán visszahúztam a függönyt és gyorsan magamra kaptam Louis pulcsiját amit elárasztott Louis illata. 

Úristen Cassidie idióta vagy jó, hogy az Ő illata árasztja el mivel az Övé! 

Miután felvettem ismét az ajtó felé iramodtam és megint visszaestem a padlóra mivel megint elfeledkeztem arról, hogy ezek az ajtók nem önműködőek. Gyorsan talpra álltam és kinyitottam az ajtót, és ismét leszáguldottam a lépcsőn míg a többiek mosolyogva figyeltek. Amint kitártam az ajtót Louis talpra ugrott és oldalra billentett fejjel méregetett.
Meg se várva a reakcióját rögtön felé szaladtam és megcsókoltam. 

-Tetszik? - döntötte a homlokát a homlokomnak mire bólintottam, de az arcomról a mosoly nem szándékozott eltűnni és még a szemeim is megteltek könnyekkel. -A mai nap különleges nap és megérdemelsz egy kis meglepetését – puszilta meg az orrom mire belebújtam az ölelésében és a mellkasában fúrtam az arcom. 

-Köszönöm, hogy vagy nekem – suttogtam miközben Ő a hajamat és a hátamat simogatta. -Köszönök mindent – nagyon halkan mondtam remélem ezt a kis gondolat menetemet nem hallja meg, de mindig ez van előbb beszélek és később gondolkozok. 

-Hé új szabály – húzódott el Louis mosollyal az arcán mire kérdően rámeredtem. -Tudom nehéz tartanod magad, de mosolyogva szeretnélek látni – simította ki az arcomból a hajtincsem mire egy mosolyt erőltettem az arcomra és bólintottam. -Ez a te nagy napod! 

-Meg a tiétek – köhécseltem bele. 

-A tiéd nélküled mi se lennénk sehol – javított ki mire megforgattam a szemem. -Gyere menjünk be még megfázol nekem – a keze a derekamra siklott és kiléptünk a virággal kirakott szívből és a bejárati ajtó felé igyekeztünk, de a terasznál megtorpantam. 

-Mi lesz a szívecskével? - néztem vissza a meglepetésemre. 

-Minden reggel mikor kinézel az ablakod ezt fogod látni ez már a kert része – mondta mire ránéztem és a mosolya még feljebb kúszott míg én tartottam a mosolyom, de belülről zokogtam hisz ma látom utoljára ezeket a csodaszép virágokat és erre holnap fog rájönni Louis is, vagy még ma. -De gyere – tolt beljebb a házban ahol a többiek egy nagy mosollyal fogadtak kivétel Zayn és Maya Ők a nappaliban beszélgettek. 

-Milyen volt seggarc? - kiabált a nappaliból integetve Maya mire elnevettem magam. -Nagyon cuki fiú ez a Tomlinson srác! 

-Úgy nézem te megtaláltad magadnak Malik fiút tudod Ő vele pont összeillenél – mentem el a többiek mellettem mosolyogva a nappaliban. -Csak nehogy féltékeny legyen a barátod rá – valójában leszarom Maya barátját jobban örülnék, ha Zayn lenne a pasija még akkor is, ha nem egyszer csókolóztam Zayn-el bár az Ő jövőjük is bizonytalan hisz New York és London közt nagyon sok kilométer van. 

-Szakítottam vele, mert csak egy szót ismert – forgatta meg a szemét mire bólintottam igen emiatt volt a „király” srác. Nagyon nagy szókinccsel rendelkezett!

-Pedig az iQ-ja akkora, mint a tiéd – szólt bele nevetve Jake mire lepacsiztam vele aztán inkább megráztam a fejem hisz Maya gyilkoló pillantása szó szerint gyilkoló. 

-Akkor új kapcsolatnak nézünk el! Hm Maya és Zayn – csapta össze a tenyereit Louis mire mindenki elkezdett "uu" hangot kiadni míg Zayn pillantása szinte az őrületben kergetett így legjobb barátnőmre néztem aki lehajtotta a fejét szóval most már neki se tetszik az a ötlet, hogy haza akarok húzni a francban. Remek. 

-Gyakoroljunk, mert béna vagyok – vágtam rá gyorsan. 

-Meg hülye is – mondta szemtelenül Styles és levágta magát a kanapéra így Maya közelebb kúszott Zayn-hez, de még így is Maya ölébe esett Harry feje, de Ő egy egyszerű mozdulattal leverte onnan. -Nincs párnám – hisztizett Harry mire Louis belehúzott az ölében így a fejemet a vállára hajtottam. 

-Mert szemtelen vagy – vontam meg a vállam mosolyogva. -Liam kezd az éneklést kérlek – nyújtottam el az „é” betűt mire elmosolyodott. 

-I thought I saw a girl brought life …